Iskolánk Krónikája

Jövőnk

 Egy történelmi visszatekintés nem lehet teljes, ha nem villantja fel a közeli és távolabbi jövő lehetőségeit, kijelölve a közösségre háruló feladatokat. Lakatos András, az iskola igazgatója jövőbeni elképzeléseiről így nyilatkozik:

„Meggyőződésem szerint az új évezred újabb és újabb kihívásokkal szembesíti az egész emberiséget. Megmaradni csak azon nemzetek, kisebb vagy nagyobb közösségek fognak, akik megfelelő válaszokat tudnak megfogalmazni ezen kihívásokra. A közép-kelet európai nemzetek számára, így nekünk is a jelen és a közeljövő legidőszerűbb gondjai az európai integráció, a nemzetgazdaságok globalizációja és az ezekhez szervesen kötődő társadalmi modernizáció kérdésköre.  Nekünk magyaroknak, túl a gazdasági és szociális kérdéseken, létérdekünk, hogy az egyesült Európa szabad, független és egyenrangú nemzetek Európája legyen, hiszen trianoni szétdaraboltatásunk megszűnésének álma és jövőbeni megmaradásunk csak így valósulhat meg. Az azonban már most tisztán látszik, hogy mindez hosszas és nagyon kemény küzdelem árán lesz elérhető, melyre a felnövekvő nemzedéket megfelelően fel kell készíteni, messzemenően odafigyelve Pomogáts Béla intelmére, miszerint: „a magyarság és az európaiság fogalmát nem lehet elválasztani egymástól: aki nem marad magyar, az gyökértelen lesz Európában, és aki nem lesz európai, az magyarságát is el fogja veszíteni.” (Magyar lehetőségek és feladatok az ezredfordulón -Művelődés, 1993. április) Többszörösen erőt próbáló feladat ez a kisebbségi lét körülményei közé kényszerült magyarság számára, hiszen a szülőföldön való megmaradásért, nemzeti identitásuk megőrzéséért külön harcot kell vívniuk.  A mi megmaradásunk értelemszerűen előfeltétele annak a nagy kulturális és nemzeti integrációs folyamatnak, melynek lehetőségét az új évezred társadalmi-politikai változásai felcsillantják, s melynek sikere egyben egyedüli záloga is a magyar nemzet fennmaradásának.

Nekünk, erdélyi magyaroknak történelmünk bőven szolgáltat példát olyan kiemelkedő személyiségekre, akik tudták és megmutatták, hogyan lehet az erdélyi szellemiséget európai rangra emelni, tekintélyt és megbecsülést szerezve egész nemzetünknek. Az ő nyomdokaikon haladva, kamatoztatva mindazon értékeket, mit elődeink ránk hagytak, közös összefogással és következetes, kitartó munkával egy sikeresebb évszázad lehetőségét teremthetjük meg a jövő magyarsága számára.

 A történelem igazolta, hogy a nagy, embert próbáló feladatok elvégzésére kiművelt főkre, olyan emberekre van szükség, akik megfelelő neveltetés és iskoláztatás birtokában felismerik és ki is aknázzák úgy a mindennapok, mint történelmi sorsfordulók kínálta lehetőségeket. Éppen ezért a mai körülmények között is kiemelkedő feladat hárul a közoktatási intézményekre, óvodákra, elemi, általános és középiskolákra, ahol a felnövő gyermek személyisége és tudata formálódik. Az erdélyi magyarság jövőbeni megmaradása szempontjából létérdek, hogy saját és autonóm iskolahálózattal rendelkezzék, melyben történelmi hagyományainak megfelelően, magas színvonalú és nemzeti elkötelezettségű nevelést tud biztosítani közössége tagjainak.

       Hittel vallom, hogy a kalotaszentkirályi iskolát történelme, hagyományai és az utóbbi évtizedben közös erőfeszítéssel lerakott alapok predesztinálják arra, hogy ezen iskolarendszer egyik fontos láncszeme legyen, hatékonyan hozzájárulva a vészesen fogyatkozó kalotaszegi magyarság megmaradásához”.